Harminc éve nem kapott ekkora pofont az arany, írta április 15-én a Portfolio.hu piaci összefoglalójában. Így folytatták: „A hétfői kereskedésben 9%-os zuhanást szenvedett el. Erre 1983 februárja óta nem volt példa, dollárban kifejezve pedig 1980 óta nem láthattunk ekkora zakót.” Romániában 17-én volt a mélypont, akkor 146,8714 lejt adtak egy grammért.
Véletlen vagy sem, április végén egy kormányzati dokumentumra hivatkozva a Mediafax hírügynökség közölte, a román kormány arra készül, hogy önálló cégbe tömörítse a verespataki (Roşia Montana) aranybányászat újraindítására készülő Roşia Montana Gold Corporation társaság román állami tulajdonban levő kisebbségi részvénycsomagját. Az idézett dokumentum szerint a kormány az állami tulajdonban levő Minvest Déva társaság részleges felosztásával hozná létre a Minvest Roşia Montana társaságot, és az utóbbira ruházná át az államnak a – kanadai többségi tulajdonban levő – Roşia Montana Gold Corporationban (RMGC) birtokolt 19,3 százalékos tulajdonrészét. Az új társaság fő tevékenységi köre a bányászatot kiegészítő szolgáltatások elvégzése lenne, és működését Dan Şova, a nemzeti infrastrukturális projektekért és külföldi beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter felügyelné a kormányban.
A Mediafax híre szerint a kormány megfeszített tempót diktál a művelet végrehajtására: május közepéig valamennyi érintett minisztériumnak láttamoznia kell a tervezetet, az új társaságnak pedig a kormány döntése utáni két hónapban működőképessé kell válnia.
A kabinet azzal készül érvelni a döntés mellett, hogy a Verespatak környéki színesfémek kitermelése több milliárd dollárra becsült bevételt hozna a költségvetésnek, nagymértékben hozzájárulhatna a romániai bányászat fellendítéséhez, és sok munkahelyet teremtene egy olyan térségben, amelyet ma munkanélküliség sújt. Az új társaság létrehozását azért tartja szükségesnek a bukaresti kormány, hogy közvetlenül felügyelhesse az RMGC tevékenységét, biztosítani tudja a haszon részarányos befizetését a román költségvetésbe, és függetleníteni tudja a projektet a Minvest Déva gazdasági kilátásaitól.
Eugen David, a verespataki aranybánya megnyitása ellen küzdő Alburnus Maior Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta, egyelőre nem látja át a döntés hátterét, de nyilvánvalónak tartja, hogy „körmönfont megoldásra készül a kormány”. Mint hozzátette, az általa vezetett egyesület perek sorával próbálta megakadályozni a verespataki bányanyitást, e perekben ügyvédeiknek a Dan Şova miniszter édesanyja által működtetett ügyvédi irodával kellett megküzdeniük. Ezen iroda ügyvédei képviselték ugyanis a RMGC érdekeit. Hozzátette, az érdek-összefonódást jelezni készülnek az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségnek.
Mircea Toma újságíró, aki bevallottan ellenzője a verespataki aranybánya megnyitásának, felveti a kérdést: „A szabadesésben lévő arany megmenthetné Verespatakot?” Toma utánanézett, mi történt az aranyárak zuhanását követően a Gabriel Resources részvényeivel (a cég birtokolja az RMGC részvényeinek a 80%-át), és kiderült, a cég történetében példátlanul alacsonyan jegyezték a részvényeit április 19-én, mindössze 1,32 kanadai dollárt értek. Holott a cég legerősebb argumentuma, amikor a verespataki bánya megnyitásáért érveltek, pontosan az arany ára volt. Az Alburnus Maior újabb nyílt levéllel fordult a kultúrminiszterhez, amelyben arra kéri, írja alá a beadványt, amelyik UNESCO-listára tetetné Verespatakot.
